A premodern társadalmi berendezkedés átalakulása, a modern társadalom kiépülése során a hatalom a zsidó közösségekre egyre kevésbé tekintett saját hagyományaira hagyott, kollektív felelősséggel bíró testületként, hanem a közösségi szankció lehetőségeinek korlátozásával tagjait egyénként, a közösséget pedig a kései felekezetiesedés jegyében hitközségként kezelte. Ez egyfelől a közösségi minták újraértelmezése előtt, másfelől az individuumra építő polgári öntudat előtt nyitotta meg az utat. A neológ és orthodox intézményrendszer, azoknak a modern nemzeteszméhez és államhoz való viszonya, a dualizmus idején alakult ki, ahogyan a cionizmus is ekkor jelent meg Közép-Európában. A polgári öntudat pillére a világának középpontjában álló, azt formálni szándékozó egyén volt, akinek önmeghatározásában fontos helyet kapott a politikai elköteleződés. A neológ és orthodox zsidóság középrétegekhez tartozó tagjai egyaránt a modern magyar asszimilatív nemzeteszme keretében tekintettek önmagukra, a magyar nemzet részeként. A modern nemzeteszme és a szimbolikus politika fontos elemét képezte a különböző zsidó sajtódiskurzusoknak. A blog – és a mögötte álló szegedi vallási néprajzi kutatások – célja segíteni annak a megértését, hogy milyen társadalomtörténeti változásokon ment keresztül a magyarországi zsidóság önmeghatározása, rávilágítani a jelenkori diskurzusok történeti alapjaira, az egyes diskurzuselemek változó kontextusaira és jelentéstársításaira.
A blog az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport (03 217) keretében 2013 és 2017 között végzett kutatások, valamint az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt
eredményeit mutatja be ismeretterjesztő formában.
Oldalaink:
http://vallasikultura.u-szeged.hu/
http://ieas-szeged.academia.edu/NorbertGlässer
