A kurzus célja átfogó történeti- és vallásantropológiai képet nyújtani a magyarországi zsidó csoportstratégiák szimbolikus politikai gyakorlatairól a felekezetiesedés idejétől a második világháborúig. Az izraelita felekezet az – ezer éves fennállását ünneplő – Magyar Királyság területén 1895-ben nyerte el egyenjogúságát a bevett keresztény felekezetekkel. A zsidó közösségek mindenkori államhoz való viszonyulásáról a szétszóratásban (galutban) különböző jelképek tanúskodnak. Egy-egy szimbolikus tartalmakat hordozó tárgy többnyire a vallásgyakorlatba illeszkedett. Olyan vallási tárgyakra kerültek a hatalom jelképei, amelyek részletes kidolgozása vallástörvényileg kevésbé volt előre meghatározott. A kurzus sajtóforrások, kiadványok, imakönyvek, aprónyomtatványok, képeslapok és emléktárgyak mentén a modern polgári öntudat, a nemzeti és politikai elköteleződés szimbolikus jelenségeit járja körül a Magyarországi zsidóság körében.
A kurzus célja segíteni annak megértését, hogy milyen társadalomtörténeti változásokon ment keresztül a magyarországi zsidóság önmeghatározása, rávilágítani a jelenkori diskurzusok történeti alapjaira, az egyes diskurzuselemek változó kontextusaira és jelentéstársításaira.
Kurzuskódok (2 órás előadás): BAVÁL1-142, NEPR-M113-1, NEPR-M133-2, NEPR-T73-2, NEPR-T93-2, NEPR-D13-2, NEPR-M153-2; Coospace: turtoran-1
Tematika:
- Szimbolikus politika: a jelenség általános ismertetése, kérdések, megközelítések
- Tradíció, modernitás, közösségi élet és állami keretek a magyarországi zsidóság körében
- Felekezetiesedés és állami elvárások – a szakadás
- Tradicionális rabbinikus vélekedések a modern nemzetállamról és a szétszóratás vallási értelmezéséről
- Uralkodó iránti lojalitás, vallási és társadalmi olvasata
- A modern magyar nemzeteszme izraelita adaptációi
- Modern zsidó nemzeteszme intézményi fogadtatása
- Közös honfoglalás mítosza és 19. századi társadalmi háttere
- Magyar Makkabeusok – az első világháborús propaganda judaizálása
- A szövetség kőtáblái – első világháborús izraelita emlékművek
- A nemzeti és uralkodói kultuszok használata a két világháború között
- „Trianon” szimbolikus politikai adaptálása
- Irodalmi kultuszok és a vallási szocializáció kérdése
Irodalom
Bíró Ákos: 2013 Kétfejű sas Dávid pajzsán. Tábori Rabbinátus az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében 1914-1918. Gabbiano Print Kft. Nyomda és Kiadó, Budapest
Frojimovics Kinga: 2008 Szétszakadt történelem. Zsidó vallási irányzatok Magyarországon 1868-1950. Balassi Kiadó, Budapest.
Glässer Norbert (szerk.): 2015 Mózes kőtáblái a hármashalmon. Zsidó hagyomány és szimbolikus politika határán. MTA-SZTE Vallási Kulturakutató Csoport - SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged. Letölthető: http://real.mtak.hu/32184/
Katz, Jakov: 1999 Végzetes szakadás. Az orthodoxia kiválása a zsidó hitközségekből Magyarországon és Németországban. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest.
Komoróczy Szonja Ráhel: 2011 „Tudatos nyelvi disszimiláció: Jiddis a magyarországi ultraorthodox zsidó eszmerendszerben”. In: Nándor Bárdi – Ágnes Tóth (szerk.): Asszimiláció, integráció, szegregáció. Argumentum Kiadó, Budapest. 115–130.
Ravitzky, Aviézer: 2011 A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam. Messianizmus, cionizmus és vallási radikalizmus Izraelben. Kalligram Kiadó, Pozsony.
A kurzus látogatható a Bölcsész Szabadegyetem keretében is.
Erről:
http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/08/bolcsesz-szabadegyetem-szeptembertol-az-szte-n.html
Az SZTE honlapján:
http://www.arts.u-szeged.hu/oktatas/bolcsesz-szabadegyetem/bolcsesz-szabadegyetem
II. Történelem és Kultúrtörténet
10. Turul a Tórán. Izraelita szimbolikus politika Magyarországon (1867-1944)
http://www.arts.u-szeged.hu/download.php?docID=59499
