Makai Emil költő, Makón született 1870. november 7-én Fischer Antal Enoch makói neológ rabbi fiaként. Rabbinak szánták: 1884-ben a pesti Rabbiszeminárium növendéke lett. 1889-ben lépett a Rabbiképző intézet felső tanfolyamába.
Ekkor már megjelent volt első verses kötete Vallásos énekek címmel (1888). Teológiai tanulmányait 1893. abbahagyta, hogy korlátlan szabadsággal élhessen írói törekvéseinek. Zsidó költök, (1892) című művének műfordításaival és az Énekek éneke c bibliatörténet szabad lírai feldolgozásával (1893) országos elismerést szerzett magának. 1894-ig a Pesti Napló kötelékében dolgozott, 1895- jelent meg nagyhírű lírai versgyűjteménye: Margit. 1894-97-ig a Fővárosi Lapok belső munkatársa volt, 1897. pedig a Hét szerkesztőségének lett tagja. Mint Kiss József lapjának segédszerkesztője, nagy terjedelmű és sokoldalú munkásságot fejtett ki. Dolgozott a Fővárosi Lapokba, a Magyar Szalonba, az Ország-Világba stb. s különösen sokat a magyar színpad számára. A Petőfi Társaság 1898. választotta tagjává. 1900-ban mutatta be a Vígszínház nagysikerű vígjátékát, a Tudós professzor Hatvanit. A Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja és jegyzője volt.
Vallásos versei magyar izraelita felekezeti költészetként gyakran jelentek meg az Egyenlőség neológ izraelita hetilap ünnepi számainak hasábjain.
Egyenlőség 1891. augusztus 7. 17-18.
K. u. K. katonák egy emberöltővel később a Nyugati falnál Áv 9-én (Múlt és Jövő)
Versfordításait szintén gyakran közölte a lap. 1890 (5650) Áv 9-re például Juda Hálévi gyászdalát.
Egyenlőség 1890. július 25. 1-2.
A Magyar Zsidó Lexikon szerint Makai
ősélménye: a romantikus vágyódás minden szép, örök és elérhetetlen után. Maradék nélküli líraiság zenésíti át költői alkotásait. Tiszta lírizmusban oldódik fel benne minden érzés és hangulat s ez a líraiság még ott is felszínre vetődik, hol más formák műfaji jellegét sérti. Érzései, vágyai, lelki megmozdulásai, önalkotó, belső kialakulásban formálódnak költői keretbe. [...] Folttalan magyar nyelven hangzó verseiben őszinte és igaz minden érzelem és gondolat, akár a vallásos áhítat, akár a szerelemérzés vagy az életproblémák felett töprengő filozófia kap kifejező formát költeményeiben. [...] Vallásos énekeiben a magyar-zsidó líra legszebb formájában teljesedett ki. M[akai]. hithangulatú költészete: a zsidó érzéseknek a magyar nyelv közvetítő rétegén át jelentkező modern formaadása volt. Kiss József vallásos dalainak kollektív érzéskifejezésével szemben M[akai]. az egyéni hitérzés költője (Péntek este, Az öregúr, Halottak emléke) s ez a magát megnyilatkoztató bensőség tör fel mélységesen fájó hanggal a hatalmas drámai képpé fenségesített Rorátéban. A XI-XIV. sz. nagy zsidó költőinek örök lírai értékeit hivatott tolmácsaként szólaltatta meg magyar nyelven, midőn M[akai]. Salamon Ibn Gabirol, Juda Halévi, Sámuel Hanagid, Mózes Ibn Ezra, Ábrahám Ibn Ezra, Charizi, Manuelló verseinek művészi fordításával nagy és egyetemes hatásokra szabadította fel a vallásos költészetben a középkor zsidó irodalmának költői szépségeit.
Makai életvilága a fővárosi neológia polgári közege volt, amiről a Magyar Irodalom Története is megemlékezett.
Makai Emil a héber vallásos énekek fordításától hamar a modern költészethez pártolt. Verseiben szentimentalizmust és romantikát vegyített a pesti szalonok képébe, rendszerint banálisan és hatásvadászóan romantikus pózba állítva magát: egy frakkos trubadúr, egy céltalanul kóborló bohém pózába, aki holdvilágnál pengeti lantját, s epekedik Margiték többemeletes sarokháza tövében. Jobb verseiben helyzetét és a nagypolgári szalonokat groteszk vonásokkal ábrázolja (Jouron, A prágai ismeretlen, Közös sors), anélkül hogy ellentétét a paloták világával mélynek éreznénk.
A fiatalon elhunyt Makai Emil sírja a jángori neológ izr. temetőben Makón
