A Ferenc József Rabbiképző Intézet mecénása, Freund József a boszniai okkupációban szerzett kitüntetéseivel dekorált díszmagyarjában jelent meg IV. Károly előtt az 1917. április 14-i budavári hódoló kihallgatáson.

A felekezetek budavári hódoló királyi kihallgatásán első ízben szólt az izraelita felekezeti intézmények vezetőihez a király, aki a premodern hagyományt követve szóban ekkor is megerősítette a felekezet három irányzatának elődjétől kapott kiváltságait.

„Őfelsége az üdvözletre a következőképpen válaszolt: — Őszinte megelégedéssel fogadom az általuk képviselt izraelita hitfelekezet hódoló üdvözlését, valamint hüségük biztositását. Legyenek meggyőződve, hogy mint a többi törvénynek, ugy annak a megtartása felett is őrködni fogok, amely vallásuk szabad gyakorlatát biztositja. A hivatalos választ követő és a király voltaképi közvetlen érzületeit megvilágitó fogadtatás a küldöttség tagjait felvillanyozta. A Felség nyájassága és ifju erőteljes egyéniségéből kiáradó melegség, felejthetetlen marad a jelenlévők előtt. Különös megelégedéssel töltötte el a tisztelgőket az az elismerés, melylyel a legfőbb hadur, aki mint dicsőséges hadvezér a zsidó katonák hősiességéről közvetlenül is meggyőződhetett, a fronton küzdő zsidók érdemeiről megemlékezett. A király elragadó szivességgel közeledett minden egyes taghoz, külön megszólítással és kézszoritással tüntetett ki mindenkit.”

(Egyenlőség, 1917. ápr. 21./ 4. A király előtt.)

 A cercle részletes beszámolója szintén az egyenjogúsítás és a 1916-os német zsidó összeírás függvényében szemlélt zsidó háborús részvétel jegyében súlypontozta az elhangzottakat. Míg Mezei Mór ügyvéd agg kora kapcsán a tudósítás az ügyvédi pályára lépés királyi engedélyhez kötöttségét emelte ki az emancipáció előtt, addig a boszniai okkupációban Mollináryaknál szolgált és kitüntetett Freund József, az óbecsei neológ izraelita hitközség elnöke, a zsidó katonai hősiesség megjelenítőjévé vált. Mollináryakra vonatkozóan –

„Az vitéz ezred, jegyezte meg a király. Végül azt kérdezte meg, hány tagja van az óbecsei hitközségnek, mire Freund válaszában megemlitette, hogy hányan vonultak be közülök. A király fejbólintással vette ezt tudomásul.”

(Egyenlőség, 1917. ápr. 21./ 4. A király előtt.)

A háború és a jótékonyság kérdése mindkét küldöttséggel folytatott beszélgetést meghatározta.

Freund Józsefről

Freund József (1856-1933) az óbecsei Freund Salamon rokonaként érkezett a bácskai járási központba. A bajai kereskedelmi iskolát elvégezve, munkát Óbecsén Csupor Gyula ügyvéd irodájában kapott. Gyakornokként az állami adóhivatalban dolgozott, majd a telekkönyvi hivatalba került. Nagybátyja, Freund Ignác tekintélyes vagyonát megörökölve vállalkozásba fogott.

Freund Salamon és unokaöccse, Freund József

Az új középrétegek megteremtésében fontos szerepet játszott a dualizmus korában az átszerveződő közigazgatás. A nagyközség úri társaságát az óbecsei származáson és a gazdasági érdeken túl a közös egyetemi múlt és a közigazgatásban betöltött szerep fogta össze. A felekezetiség, a fővonalbeli nemzetstratégia és a helyi társadalom kettőssége (pravoszláv - római katolikus paritás elve) egyedi esetként is hozhatott létre községi szerepeket. Ilyen volt a paritás elvén létrejött esküdti állás, amit Herzog Mór kispolgár számára hoztak létre, amikor – hirtelen jött örökségén – Herzog fatelepét megvette a községnél a telekkönyvi hivatalban dolgozó Freund József ügyvéd.

„Az egész Bácskában egyedül Becsén volt szervezve a külön zsidóesküdt állás. Persze politikából, mert a ’paritás’ igy nyert megvalósitást: volt 2 szerb, 2 magyar és 1 zsidó esküdt. Hogy ez utóbbi állásba Hercog Móric került, azt dr. Milkó járásorvos, Gombos Béla főbiró és Popovics Vazul orszgy.[űlési] képviselő érthető okokból vitték keresztül. – No, de becsülettel állta meg a helyét a „Móric” bácsi, akit tréfásan „magyarok vezérének” hivtak jó barátai és csak az utolsó években merte más megpályázni az esküdti széket, ám hiába, mert mindig csak Hercog jött ki győztesen.” 

(Tiszavidék, 1932. febr. 28., 3. Herzog Mór közs. esküldt – [Fárbás József].)

Herzog Mór

A gazdasági szerepvállalás és az új konjunktúrák szintén a helyi középrétegek formálói voltak. Az 1875-ös cégalapítást követően Freund József a kereskedelemnek és a gazdálkodásnak élt, a település megbecsült polgára volt, számos embernek adott munkát, s jelentékeny mértékben támogatta a közügyeket.

Freund József fűrésztelepe

A Freund József selyemtéglás háza Óbecse főutcáján az evangélikus-református imaház szomszédságában állt. Nem egyedüli fakereskedőként volt jelen. Az első fatelepet a Frenner testvérek „régi beköltözött” elzászi német családként hozták létre. Az izraelita Milkó család cége szintén fakereskedéssel foglalkozott. A helyi izraelita hitközség elöljárója, Galambos Pál ügyvéd és lapszerkesztő,  egy századfordulós visszatekintő vezércikkében a helyi ipari fejlődést a német nyelvterületről érkező családokhoz kötötte.

„És ezek a nagy kémények: Freund, Gerber, Frenner és Schumacher! Sajna csupa német név! Mégis megtisztelve érzem magam, ha bármelyik baráti jobbját nyújtja felém! Az ő nevük e város és ezen tájék historiájában tovább fog élni, mint bármelyikünké! Mert ők emelték itt az első nagy kéményeket! Mindannyi kezdő, szegény ember volt, mindannyi most egy magaalkotott szép vagyon ura.”

(Óbecse és Vidéke, 1905. júl. 23., 1-2. A nagy kémények. – Cató.)

Jeruzsálem és a Szentföld a nyugati nagypolgárság számára – legyen keresztény vagy zsidó – egyaránt jelentett történeti múltat, megelevenedő ókort, a görög-római mellett megjelenő kulturális gyökereket és kevesek számára elérhető vallási kegyhelyeket, azaz az utazás és a zarándoklat élményét. Óbecséről a keresztény és az izraelita felsőközéposztály is részt vett szentföldi utazáson. 1901-ben Freund József és Böhm Irén látogatott el a Szentföldre, amiről beduin viseletben készült képük is tanúskodik.

Freund József és neje a Szentföldön

Freund József fűrésztelep-tulajdonos amellett, hogy hozzájárult az uralkodói adományból emelt óbecsei zsinagóga építéséhez, téli imaházat hozott létre a helyi izraelita hitközség számára és a Ferenc József Rabbiképző Intézet fiúinternátusa számára megvásárolta Budapest VII. kerületében a József körút 27. szám alatti négyemeletes bérházat, 25. házassági évfordulóján óbecsei és várpalotai izraelita hajadonokat kiházasító alapítványt tett, amit felekezettől függetlenül fűrésztelepének munkásaira is kiterjesztett. Óbecsén kiépítette a felekezettől függetlenen szegény- és beteggondozást. Az alapítványi szegényház mellett tervei között szerepelt az óbecsei kórház létrehozatala is, amit viszont az első világháború meghiúsított. A 100 férőhelyes Szegényház idős, munkaképtelen szegényeket és 12 év alatti óbecsei árvákat fogadott be. Freund József és Böhm Irén a katolikus többségű községben Jézus Szent Szívének dedikált kápolnát építtetett a szegényház számára.

„Kedden lett felszentelve a Szegényház kápolnája. Az ünnepélyen nagy közönség jelent meg úgy, hogy a kis kápolna, még a folyosó is tömve volt érdeklődőkkel. Megjelent az ünnepségen Freund József és neje, a Szegényház alapítói és építtetői, továbbá Balaton Gyula főbíró, Reisli Sándor községi bíró, Jauch Ferenc és Kovács Ferenc plébánosok stb. A kápolna szentelést Blazek Lajos esperes, b[ács]földvári plébános végezte, aki az evangélium alatt gyönyörű beszédet mondott a felebaráti szeretetről, a jótékonyság gyakorlásáról és lángoló szavakkal adózott az alapítóknak, a kik otthont adtak az elhagyott szegényeknek. Felszentelés után a közönség megszemlélte a szegényház jeles berendezését és mindenki csodálkozott az ott tapasztalt tisztaságon, a szegényeknek rendelkezésre álló kényelmen.”

(Óbecse és Vidéke, 1905. szept. 17., 3. Ujdonságok – Káplonaszentelés.)

Freund József adományából berendezett kápolna az óbecsei Szegényházban

Freund József 1897-ben az óbecsei izraelita hitközség alelnöke, 1909-ben pedig már elnöke volt. Így cselekedete nem értelmezhető másként, csupán a neológ izraelita körökben terjedő univerzális erkölcsi misszió és filantrópia olyan megnyilvánulásaként, ami egyúttal a többségi helyi keresztény társadalomhoz főződő szálakat is megerősíti a községi hivatalnokból lett tőkés vállalkozó esetében.

Az óbecsei szegényház alapító levele

„Szeresd felebarátodat mint tenmagadat.”

„Istennek őseinkhez évezredek előtt kinyilatkoztatott és a szentirásban megőrzött igéje volt, annál a vallásos szellemnél fogva, melyben szüleink neveltek, életünknek mindig vezércsillaga. Midőn Óbecse község szegényeinek és szükölködőinek részére hajlékot veszünk – ezen alapítványunkkal egyrészt azon szeretetnek adunk kifejezést, melylyel a város minden rendü, vallásu és nyelvü lakossága iránt viseltetünk, másrészt azon nagy tartozásnak egy parányi részecskéjét törlesztjük, melylyel a mi imádott, a mi szép, a mi dicső magyar hazánknak tartozunk, azon magyar hazánknak, mely nekünk védelmet, jogot és jólétet nyújtott, és melynek oltárán, hogy ezen kis áldozatot bemutattuk – kipótolja sirunk küszöbéig édes örömünket és büszkeségünket – hogy kiktől az isteni gondviselés a gyermekeket megtagadta, azok hajlékában pihenjen, azok hajlékában étkezzék a szegény szükölködő, a sorsüldözött, hogy a nemes város előljárói alapítványunkat mindenkor az igaz, a felekezeti vagy nemzeti külömbséget nem ismerő apostoli emberszeretet szellemében fogja kezelni.”

– állt az 1903. augusztus 31-i keltezésű 308-es számú községi határozat nyomán íródott alapítólevélben.

(Városi Múzeum és Galéria, Óbecse, „Alapítólevél” – leltári szám: 2b/i-1.)

Az alapítólevél szövegezésének kezdősora és első bekezdése egyértelművé teszi, hogy az alapítványtevő a judaizmus vallási alapjain áll, cselekedete nem a kikeresztelkedés jegyében történik. A második bekezdés viszont már a modern jogalkotás és asszimilatív nemzeteszme alapjaira helyezi a gyermektelen pár jótékony cselekedetét, az „apostoli emberszeretet” említése pedig a megreformált judaizmus monoteista vallásokban megjelenő erkölcsi elemeit kiemelő, általános erkölcsi misszióra utal. A szimbolikus politika keretében megjelenő jótékonyság viszont nem minden esetben szorítkozott ilyen univerzalista gesztusokra. A jótékonyság a helyi integráció egyik fontos eszköze volt.  

Freund József a háború után Szabadkára költözött. Freund József és neje, Böhm Irén sírhelye a szabadkai izraelita temetőben található. A budapesti Rabbiképzőben őrzött portréjuk Scheiber Sándorról készült  - MILEV Adattárában található - fotók kulisszájaként is visszaköszön a 20. század második feléből.

Portrék a Rabbiképzőben

Az óbecsei Freund-házban a két világháború között Draskóczy Ede (1891-1945) ügyvéd, lapszerkesztő és magyar kisebbségi politikus lakott.