A blogon megjelenő témákról részletesebben a kutatási program új tanulmánykötetében is olvashatunk.
Glässer Norbert (szerk.): Mózes kőtáblái a hármashalmon. Zsidó hagyomány és szimbolikus politika határán. MTA-SZTE Vallási Kulturakutató Csoport - SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai…
„Franz Joseph málkénu”
Konferencia felhívás
„Franz Joseph málkénu”
Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója
tudományos konferencia
az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport szervezésében
2016. október 27.…
Közelgő konferenciánk
Szeged, 2015. november 10.
IV. Károly és Vázsonyi Vilmos
Izraelita sajtóhírek egy eskü körül
A felekezetközi viszonyok visszatérő kérdését képezték az izraelita hetilapoknak. Sajátos példáját látjuk ennek IV. Károly és titkos tanácsosa esetében.
Vázsonyi Vilmos neológ izraelita politikus IV. Károly király halálhírére írott megemlékezésében több életrajzi…
Egy paraszt talmudtudós
"Mindenki ismeri az öreg Kovács Gergelyt Csucsán. Azt is tudja mindenki, hogy az 1848-iki szabadságharczban vitézül küzdött és hogy az osztrákok halálra itélték. Nagyváradon egy jámbor zsidó hónapokon keresztül tartotta magánál elrejtve. Kovács, ki különben is igen fogékony…
Ismeretterjesztő írás a MAZSIKE Hírlevelében
2015. október-novemberi szám
Glässer Norbert: Máramarosi útleírás margóján
"A világ megismerése, a tőlünk eltérő megfogalmazása egyúttal része saját modern identitásunk megformálásának is. Ebben hasznos eszköznek bizonyultak a 19-20. században azok az útleírások, amelyek távoli népekről,…
Szimbolikus és valós határok a zsidó közbeszédben
Trianon kérdése a zsidó sajtóban 1920 és 1944 között - írta: Glässer Norbert – Zima András
Egyenlőség neológ izraelita hetilap rovatcíme 1937-ben
„De a magyar orthodox zsidóságnak nemcsak külpolitikai Trianonja van, ahol kivánjuk az ujabb határ megrajzolását és igy közvetve a megerősödést. A magyar orthodoxiának van egy belpolitikai Trianonja is, mely nem függ a…
Modern magyar nemzeti kultuszok a neológ izraelita felekezet olvasataiban
Államférfiak, emlékek és szentírási előképek Löw Immánuel szegedi neológ főrabbi beszédeiben
A modern magyar nemzeteszme formálódó szimbolikus politikáját – 1848-49 eseményeiben megjelenő jelképeken túl – a tömeges véleménynyilvánítás jelképes eszközzé váló közjogi temetésekhez köti a történeti kutatás.[1] Ezek sorát Széchenyi István elhunyta nyitotta,…
A koronás fő tiszteletének magyar izraelita olvasatai
A koronás fő tisztelet a judaizmus vallási hagyományaiból eredt. Az új izraelita irányzati intézményrendszer a modern polgári állam kereteinek kiépülésével jött létre. Tévedés volna azt állítani, hogy értelmezési modelljeiket kizárólag a vallási előképek határozták meg. Az intézményi kiépülés…
Izraelita felekezet Magyarországon a tárgyak tükrében
Egy-egy tárgy által zárványszerűen őrzött emlékezet a létrehozó és használó közösséghez kötődik. Utólagos értelmezései mögött szintén változó közösségi kereteket feltételezhetünk.
Egyenlőség - neológ izraelita hetilap hirdetése, 1911 (OR-ZSE)
A blog…